"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
Nem véletlenül emlegetik a fenntarthatóságot, azon belül az ESG szempontokat a gazdasági és társadalmi rendszereink új, mindent behálózó tényezőjének. A tőkepiacon, a finanszírozásban is jelen van a klímasemlegességre való törekvés, ami azt jelenti, hogy akár vállalatokról, akár a lakosságról legyen szó, a hitelezési értékelőkben, a kockázatkezelési módszerekben is fokozatosan megjelenik a fenntarthatóság. Puskás Andrást, az MBH Bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a dekarbonizációs célokról, valamit arról, hogy miként lehet az ESG szempontokat a kockázatkezelésekbe is beépíteni, a hitelportfóliókat zöldíteni.
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.
Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
A szén és általában a fosszilis tevékenységek hitelezésének kivezetése, illetve leépítése, a megújulók további felfutása régóta téma a pénzügyi rendszerben, de mindeddig az elköteleződések nem mindig voltak megfoghatóak. A Green Policy Center elemzése szerint ehhez képest érdemi előrelépést jelenthet, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb szereplői közül többen publikálták első körös klímacéljaikat, melyek az energiaszektort is lefedik. Lássuk a terveket, célokat!
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
A befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt a greenwashing, ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
Úgy tűnik, hogy megteszik az első lépést a britek egy átláthatóbb ESG minősítési rendszer felépítése felé. A vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítéseinek szolgáltatóit arra kérik majd, hogy az ágazat szabályozásának első lépéseként egy önkéntes "best practice", azaz a legjobb bevált gyakorlati kódexet alkalmazzanak - közölte kedden a brit Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Financial Conduct Authority). Később jöhet a szabályozás is - írja a Reuters.
"A zöld finanszírozás az egyik nagyon felkapott téma jelenleg, a másik a küszöbön álló gazdasági válság, illetve ezeknek az összefüggései. Az OTP-nél azt gondoljuk - amit a Sustainable World konferencia is megerősít - hogy a gazdaság zöld átállása nemhogy leállna, hanem fel fog gyorsulni a válság hatására, hiszen azok a beruházások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy energiahatékonyabbak legyünk, valamint olcsóbban és fenntarthatóbb módon termeljünk energiát, szintén felgyorsulnak. Egyre nagyobb igény van erre. Azt is látjuk, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a lakosság részéről is egyre nagyobb az érdeklődés főleg az ingatlanok felújítása, és azok energiahatékonyabbá tétele iránt" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank, Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
A pénzügyi szektor gyors zöldítése az egyik legfontosabb feladat a zöld átálláshoz, a hatalmas vállalati vagy akár a kisebb lakossági beruházási költségekre, az új programokra elő kell teremteni a pénzt. Milyen zöld forrásbevonási lehetősége van most egy vállalatnak? Lesz-e egyáltalán és mikor, uniós támogatás az ország klímapolitikáját is érintő nagyberuházásokra? Számíthat-e a lakossági szektor és a bankok, a Zöld Otthon Programhoz hasonló kedvezményes lehetőségekre a jegybanktól? Vajon a kormányzati támogatások és a piaci alapú zöldítés, a zöld kötvények, a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, a zöld vállalati hitelezés elegendő lesz a jövőbeli beruházási tervek megvalósítására és a befektetőknek való megfelelésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciájának második szekciójában.
Több zöld finanszírozási lehetőségen is dolgozik jelenleg a Magyar Bankholding, ezeket akár már ősztől bevethetik. A kamatemelkedés és a gazdasági kilátások romlása miatt a beruházások elmaradásának veszélye fenyeget, így talán nem is lehetne aktuálisabb a zöld projektek támogatásának igénye. A jövőbeli kilátásokról, a következő egy-másfél évre várt hitelezési keresletről, illetve a zöld finanszírozási lehetőségekről kérdeztük Puskás Andrást, a Magyar Bankholding elnöki főtanácsadóját.
Az MNB megújított zöld ajánlásában három időbeni szakasz teljesítésével várja el a hazai hitelintézetektől, fióktelepektől, hogy 2025-ig álljanak át a zöld működésre, azaz azonosítsák, mérjék, kezeljék, felügyeljék és hozzák nyilvánosságra az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat. A bankok szerepe kulcsfontosságú a teljes hazai gazdaság karbonsemleges átállásában, így alapvető, hogy képesek legyenek megalapozott stratégiai és üzleti döntéseket hozni ennek kapcsán.
Kiadta a K&H a fenntarthatósági indexét, a mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell ezzel a területtel, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. A számok magukért beszélnek: van még hova fejlődnie az üzleti szférának.
Kiadta az MNB a 2022-es Zöld Pénzügyi Jelentését, amelyben a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, a klímaváltozásból eredő pénzügyi kockázatokat, a zöld finanszírozás fellendülését, az oktatási és kutatási tevékenységek fontosságát, valamint a főbb hazai szabályozási változásokat foglalták össze. A bemutató során Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke arról is beszélt, hogy az egyelőre felfüggesztett zöld átállást segítő programok - például a Zöld Otthon Program, vagyis a lakossági zöld hitel - milyen feltétel mellett indulhatna újra.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni ?
Macron szerint Európának saját védelmi stratégiát kell kialakítania.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
